A fejedelem, a történész és az olvasó keserve

1. Rákóczi élete mint téma és variáció

Semmi sem könnyebb, mint megjósolni a múltat.
Barabási- Albert László

A tanulmányíró – szakszerűen szólva – hadilábon áll a történelemmel, azon oknál fogva, hogy az általa megélt, megismert történelem és a hivatalosan elfogadott, kanonizált történelemismeret nincs fedésben. A legzavaróbb mégis az, hogy a történelem-, társadalom -, valóság és – világismeret helyett sokkal inkább a szakemberek vallásháborúja, szabadságharca, osztályharca körvonalazódik az éppen aktuális téma helyett. Ciceró intelme semmit nem veszített fontosságából: A történetíró ne mondjon semmit, mi nem igaz, és ne merjen elhallgatni semmit, ami igaz. Mindezek ellenére azért fordultam a történelem – egészen pontosan Rákóczi történelmi és kulturális emlékezete felé – ,mert osztom John Lukács véleményét: „ A történelem nem társadalomtudomány, hanem az emberi gondolkodás elkerülhetetlen formája.” A Szofia-lapok eddigi írásai is a gondolat gondja téma köré szerveződtek.

A Rákóczi-téma bőséges anyagot szolgál ehhez. Mányoky Ádám udvari festő Rákóczi portréjáról rám tekintő fejedelem sehogy sem hitelesítette számomra a népe, hazája szabadságáért hosszú éveken át küzdő hadvezér alakját. A róla szóló szakirodalomban zavaróan hatott, hogy mondatok, bekezdések vándoroltak egyik kötetből a másikba, jelezve a gondolkodás külső és belső falait, s a külső és a belső cenzor erejét.

A Rákóczi- tanulmány megírásában külső véletlenszerű körülmények is hozzásegítettek. Barabási Albert-László Behálózva kötete olyan mély benyomást tett rám, hogy minden körültekintés nélkül megvettem Villanások című kötetét is, melyben a Dózsa-féle háborút állította párhuzamba a XX –XXI. század eseményeivel. A szerző nem kevesebbet állít, mint azt, hogy a digitális korban a rólunk felhalmozott roppant mennyiségű információ elemzése megcáfolja azt az elképzelést, hogy az ember/iség viselkedése spontán. Szerinte kiszámítható, így a történelem is.

Tóth Imre geométernek, tudománytörténésznek is sokat köszönhetek. Palimpszeszt című kötetében összegyűjtötte a nem-euklideszi geometria fogadtatásának történetét a gondolkodó emberi elme nem nagy dicsőségére. Újabb megerősítés érkezett: ha egy matematikai tétel- értsd ez alatt egy új természeti törvényt – felismerése maga után vonhat átkot, kirekesztést, alantas sértegetést, akkor könnyen érthetővé válik a mindennapi és a mindenkori ember bőrére menő történelmi értelmezés hatásmechanizmusa.

Bíró Béla polihisztor, nagyformátumú gondolkodó, dimenzió és paradoxon specialista. Kérlelhetetlen következetességgel gondolkodik. Kossuth-paradoxon, A gyűlölet terhe című köteteiben minden ott van, ami a magyar történelmet és a róla gondolkodókat segíti érteni, mint ahogy bírálataival segít felelős kritikai viszonyunk kialakításában.

A három szellemi nagyság közös jegye, hogy erdélyi származásúak, s hogy egyikőjük sem szakmabeli. Lehet, hogy a margó az a hely, ahol a tehetséges ember tisztánlátása biztosított? Lehet, hogy a szakmai kérdések megválaszolását akadályozza a szakmai bezártság? A válaszom: igen. „ Minden komoly filozófiai feladványra jellemző, hogy csak akkor lelhetünk rá a megoldására, ha mintegy más síkra lépünk, s olyan szemszögből vesszük szemügyre, melyet az előző síkon nem lehetett volna meghatározni.” (Arthur C. Danto)

Mivel a szerző is más síkon lépked, hozzálátott az íráshoz.

 

következő oldal: ->2. Csak tiszta forrásból!