Katona József és a világháló

www.katonajozsi.hu
Bejegyzések…

Dorogoj Joszif!
Hát, ami azt illeti, nagy meglepetést szereztél nekem. A Puskin Könyvtár pinceraktárában véletlenül rátaláltam a Bánk bán orosz fordítására. Nagyon értelek, én is sötétség-specialista vagyok, valószínű a gyötrelmeink is hasonlóak. Utolsó regényemben, a Karamazov testvérekben én is minden beleírtam, amit a sötétség világáról tudtam. Kár, hogy a magyar fordítás mindjárt a címnél tévesztés, ugyanis nem testvérekről, hanem kifejezetten fivérekről van szó. Az én regényem is férfiviadal, mint a Tiéd, csak nálam a férfiak családon belül vívják pusztító harcukat. Azért választottam a család nevének a karamazov szót, mert a kara tatárul feketét jelent, a mazov pedig azzal a szóval rokon, amit ti is használtok: mázolni, befesteni. Vagyis itt mindenki feketére van mázolva, ahogy Téged is roppant zavart az a bizonyos kenőcs, amit Bánkoddal Gertrúd képébe vágtál. A Te Melindád nálam két alakba önállósodott, pont úgy, ahogy a Ti Madáchotok tette a párizsi szín Évájával. Egyszerre mutatta meg ugyanazt a nőt, mint nemes arisztokrata és mint közönséges, vérszomjas forradalmár. A feleségeket/anyákat én is kiírtam a műből, de az izgató asszonyi szépséget, a megátalkodott nőstényt nagy szerephez juttattam. Mondd csak, tisztába voltál Te is azzal, hogy a szent és a kurva ugyannak a nőnek a két megnyilvánulása. Milyen ügyesen mondattad Bíberachoddal, Melinda is csak asszony. Nehéz lehetett mindezek ellenére megőrizni Melinda szép együgyűségét. Aztán, milyen remek módon írtad bele magad Bánk füstölgő önérzetébe és Petur harsány indulatosságába! Persze én is ezt tettem. Az öreg Karamazovnak még a nevemet is odaadtam így lett Fjodor. De jól el is bántam vele/magammal, megöltem. Te is ezt csináltad, de mondd csak, nem túlzás, hogy Petur- énedet kétszer is elpusztítottad  a műben?

Hű, de messzire mentem…. annyira tele vagyok gondolatokkal, hogy nem tudom fékezni magam. Jó volt ezt elmondani!

A folytatás reményével üdvözöl: Fjodor Mihajlovics Dosztojevszij, 1981 Pétervár

Tisztelt Katona József!
Ne vegye zokon, hogy zavarom, de szeretném egy benső vallomással megörvendeztetni. Irodalomkedvelő, a francia kultúráért rajongó fiatalemberként 1914-ben Párizsban jártam. A háború kitörésekor Párizsban lekéstem az utolsó hazavivő vonatot, és mint az ellenséges államok polgára ott maradtam egy kegyetlen, gyűlölködő világ kellős közepén, majd amikor öt év múlva, 1919 nyarán hazaérkeztem Magyarországra, melynek területét a trianoni döntés hatására szétszaggattak, a háborús nyomorúság riasztó állapotai között találtam magam. Ahogy a Fekete kolostor rideg falai között, úgy a romba döntött Budapesten is sokszor szinte akaratlanul is eszembe jutott Bánk bánod. Íme, a történelem csapdája, mocska, a zavart lelkek eszement gyűlölködése. De amit te csak sejtettél, én annak már nem egy nemzeti, hanem világméretű játékának lettem vesztese, mint ahogy Bánk bán hallatja panaszos nyögésében. Én mégis bizton tudok valamit, az éjszakák förtelmes sötétje nélkül nincs napfény, mert csak az szülheti meg. Így tudtam feltápászkodni, de ehhez Te is kellettél.

Köszönettel Kuncz Aladár A fekete kolostor című regény írója 1921

Mester!
Szeretném tiszteletemet leróni emberi tartása és alkotói tevékenysége előtt. Mikor ráéreztem a sötét drámai helyzetre, melyet a Bánk bánban ismertem meg, olyan eleven hatást gyakorolt rám, hogy egy szuszra megírtam Fekete ország című versemet. Ez persze nem próza, nem dráma, mégis elegendő lírai eszköz állt rendelkezésemre, hogy a sámánokra jellemző ismétlődő szavak mormolásával kikiáltsam lelkemből a feketeség riadalmát. Használtam trükköt is, úgy kezdtem, mintha egy rossz álomtól való megszabadulás történne a versben, pedig észrevétlenül a jelen mindennapi valóságába fordítottam át az élményt. Köszönöm az ihletet, s azt a felismerést, hogy egy fekete világban minden fekete lesz, a lélektől a kézmozdulatig, minden.

Tisztelő üdvözlettel Babits Mihály 1908

Tisztelt Katona József!
Nem vagyok irodalmár, de megtanultam a művészek intuitív világtapasztalatát becsülni. Ezért is ragadok tollat. Szeretném felhívni a figyelmét Bánk bánnal kapcsolatban, hogy az a feketeség, amit Ön a történelem mozgásában és a politika törekvéseiben észlelt, annak szörnyűbbnél szörnyűbb következményeivel együtt, a feketelyukak és a relativitáselmélettel párhuzamba állíthatok. Engedje meg, hogy ezt a meggyőződésemet egy kicsit részletesebben kifejthesem. Mindezt teszem azért, hogy valóban igazolva lássa problémája egyetemes összefüggéseit. A fekete lyuk egy olyan térrész a világegyetemben, ahol rendkívüli nagy tömeg-koncentráció jön létre, viszonylag kis térrészben, ami azt eredményezi, hogy a fekete lyukak a világegyetem legnagyobb anyagsűrűségű objektumai, s amelyek maguk körül rendkívüli erős gravitációs teret keltenek. A fekete lyukak a hatókörűkbe kerülő testeket erős gravitációs vonzóhatásuk folytán mintegy magukba szívják. Pont úgy ahogy a maga drámájában történt az esztergomi palotában, ami akár fekete lyuknak is tekinthető. A szívás hatására ezek az objektumok folyamatosan növelik tömegüket, majd a roppant tömegű elnyelt anyagmennyiség hatására beomlanak, és fekete lyukká válnak. A mi galaxisunk, a Tejút középpontjában is található egy fekete lyuk óriás, melynek tömege négymillió naptömeggel egyenlő. Földünk a galaxisunk centrumától mintegy 27 ezer fényév távolságra van, jóval messzebb a fekete lyuk beszívási hatókörétől.  Ezt vigaszként közlöm, egyelőre ne komorodjon el ettől. Ennek a jelenségnek a lényegére 1905-ben jöttem rá, amit az általános relativitáselméletemben meg is fogalmaztam és közzétettem. Azt fogalmazom meg, hogy a világegyetemünk nem 3 dimenziós rendszer, hanem egy 4 dimenziós téridő struktúrával (téridő-kontinuum) jellemezhető. A testek körül a téridő alakját a jelenlevő testek határozzák meg, vagyis a nagy tömegű égitestek körül a téridő erősen görbült, és ezekben a terekben nem érvényesek az euklideszi geometria és a klasszikus fizika törvényei. Küldök egy ábrát is mindez érzékelésére. Az ábra nagyon szemléletesen mutatja, hogy a testek tömegüktől függően meggörbítik a téridő struktúrát.

Mindezt lelke komorságának eloszlatása végett írtam. Ne feledje, amikor a történelem téridő struktúrájában nagy lesz a politikai, történelmi anyagsűrűség, akkor a tér alaposan meggörbül, és nem kesereghetünk az euklideszi geometria hatályon kívül kerülésén, mert egyszerűen nem érvényesek. Megfontolásra felkínálva üdvözli Albert Einstein 1905.

Mélyen tisztelt magyar barátom! Hogy mik vannak a világban!! Elképzelni sem tudtam, hogy a világ keleti féltekéjén feltűnik majd egy újabb irodalmi figura, akinek melankóliája van, pont úgy, mint a megasztár Hamletnek, vajon ön tisztában van ezzel? S tudja–e, hogy ez a betegség általában a tanult emberek jellemzője, ők ugyanis flegmára és fekete epére hajlanak. Szerintem ennek az magyarázata, hogy testük egyéb részei helyett az agyukat használják. Az agyból jön a nyák (ezt nevezték a görögök flegmának), a nyákból a fekete epe (ezt melankóliáénak nevezték). A melankólia következménye pedig a búskomorság és az őrület. Na, ehhez mit szól magyar barátom. Csak gratulálni tudok melankolikus Bánkja jellemrajzához

Üdvözli Önt, figyelmébe ajánlva ezeket az ismereteket Marsilio Ficino 1477 Firenze


Ifjú Barátom!

Csak szolidan akarom felhívni figyelmét a vaksággal kapcsolatban néhány dologra. Teiresziász vagyok, akit vak jósként emlegetnek a görög mitológia világában, de annyira felizgatta az utódokat a sorsom, hogy állandó szereplője lettem az európai kultúrának Hadd dicsekedjem egy kicsit: megtalálhat Dante Isteni színjátékában a pokol negyedik bugyrában a jósok között. Büntetésül, amiért életemben mindig a jövőt fürkésztem, a pokolban örök időkig járkálnom kell úgy, hogy a fejem hátrafelé néz. Nem rossz elképzelés. Megjelenek Tennyson és  Eliot egy-egy versében is. S ami viszont engem is meglepett, egy francia zeneszerző, Poulenc operát írt rólam Teiresziasz emlői címmel – ez az alapja Apollinaire megegyező című, 1917-es szürrealista művének is. Talán tudja, hogy ez a bizarr ötlet onnét van, hogy hét évig hetéraként éltem és gyűjtöttem tapasztalatokat. Önnek el akarom árulni a teljes igazságot: Csak az lát, aki kifelé is és befelé is képes látni, de ez még nem elegendő, ezen felül csak az lát, aki képes önmagára kívülről is és belülről is rátekinteni. Ha van egy vékonyka matematikai vénája, akkor ebből kiszámíthatja, hogy az Én minimum négy személy. Ha ebből sikerül mind a négyet kifejlesztenie, be is csukhatja a szemét: mindent lát és elmehet jósnak. Ahhoz külön szeretnék gratulálni, hogy milyen finom érzékkel fogta fel a csőlátás veszélyét.

Örömömre szolgált, hogy megismerhettem! Teiresziász a régi időkből

József!
Tatjána zavartságával szeretném megvallani, mennyire fontos nekem, s hogy mennyire szeretem. Tisztában vagyok azzal, hogy a Nagy Asszony iránti vonzalmán mindez nem változtat. Mégis fogadja rajongó szerelemmel átitatott soraimat. Nincs megfelelő szó, amivel rajongásomat kifejezhetném, de nekem az is elég, ha tud erről.Köszönöm bölcsességét, műveltsége árnyalt sokszínűségét, de mégis leginkább azt, hogy annyi mindent megsejtet a női lélekről, s különösen hálás vagyok azért, mert a Bánk bánban felhívta a figyelmet, hogy gyengék azok a férfiak, akik a nőkön állnak bosszút sérelmeikért. Hát tudja, erről aztán lenne mit mondanom.  Én mindenesetre fegyelmezett szenvedéllyel követem életútját, és küldöm szenvedő szívemből fakadó jókívánságaimat.

A Magyar Feministák Szövetségének titkára, Éva

Uram!
Röviden szeretném megköszönni, hogy megajándékozott bennünket életművével. S azt is, hogy művei tartalmi gazdagságával sok olvasóját szellemi kinccsel és inspiratív erővel gazdagította. Köszönöm, hogy annyi gondolatot ébresztet bennem személye, élethelyzete és alkotói munkássága. Úgy érzem, mélyen megértettem komorsága okát és az ebből fakadó állapotát. Weblapja mindenféleképpen bizonyítja, hogy az utókorból vannak, akik tisztelettel és hálával fogadják írásait. S ezzel testet ölt az a reménye, hogy az igazi művek nem halhatnak meg.

Köszönettel: Mayer Erzsébet