Schmitt Jenő Henrik: A szellemfejlődés törvénye

Schmitt Jenő Henrik: A szellemfejlődés törvénye (Egyesült Könyvnyomda 1920)

A könyvet a raktárból hozták fel, lapjai porladozottak és szétesettek voltak. A könyvben megnyilvánuló gondolkodásmód példaértékű volt számomra, ma is az lehetne jóllehet a benne felvetett kérdéseket a történelem túlhaladta.

Schmitt a jellegzetes magyar eredeti gondolkodók sorsát élte, nem vették komolyan, nem kapott érvényesüléshez lehetőséget. Kora valamennyi szellemi áramlatát ismerte, megértette, értelmezte és kritikával viszonyult hozzájuk.

Gondolkodásmódja ciklikus, ami annyit tesz, hogy a világ Cialis without prescription és benne minden természeti és emberi bejárja a keletkezés, kiteljesedés, hanyatlás és elmúlás állapotát. Saját korának helyzetét ő is a hanyatlás korának tekintette. Az ember egyre közelebb került véges életének konkrét és közvetlen meghatározó tényeihez a földhöz, a matériához, az ezzel kapcsolatos rövid távú érzéki társadalmi kielégüléshez és a természettudományos bizonyosságokhoz. Tagadja a jelenségek mechanikus ok okozati összefüggését, s érzékletes példákkal bizonyít.

Darwin elméletét azzal utasítja el, hogy éppen nem buy Lasix online a magasabb és finomabb szervezettségű élettények határozzák meg a történelem menetét.

A szenzualisták érzéki-véges világát nem tartja elkülöníthetőnek a tisztán szellemitől.

A materialisták törvényeit, miszerint a lét határozza meg a tudatot; hogy az ember a társadalmi viszonyok összessége, azzal egészíti ki, hogy az élőlények rendelkeznek belső alakító erővel és formatörvénnyel, s így a gazdasági törvények nem egyedüli alakító tényezők. Schmitt Jenő Bastian etnográfussal egyetértve állítja, hogy az ún. primitív népek gondolatvilága és világtapasztalása nem különbözik az. ún. magas kultúrában megfogalmazott élet purchase Strattera és világtapasztalatokkal. Az ember lebecsülése és megvetése azért is veszélyes, mert ez képezi minden önkényuralom alapját.

A gnózisról írt értelmezése magas szintű, kár, hogy nem válhatott a magyar gondolkodás részévé. Mint ahogy fontosnak tartanám A magyarok ősvallása és a gnoszticizmus kötetének, vagy Tolsztojról, Nietschzéről és Ibsenről írt tanulmányának közössé tételét is.

No comments yet.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!